Október 23. m1 20.35
1956-2006 Emlékév
ELDORÁDÓ

Bereményi Géza második mozifilmje a szerző számára rendkívül fontos témát dolgoz fel. Ez a mű az ő Így jöttem-je, melyben megélt élményeit eleveníti fel s nemzedékének tapasztalatait, felfogását, világszemléletét összegzi. Az íróban, aki rendezővé avanzsált (szcenáriumokat is jegyez), fokozatosan érett a felismerés, hogy a legtermékenyebb impulzusokat önnön sorsából merítheti. Ekképpen vallott erről a Kritika című folyóiratban: "Az érzés, hogy a saját életemből érdemes dolgozni, lassan erősödött meg bennem. Eleinte öntudatlanul csináltam, közben nagy, közösségi gondolatokat reméltem magamtól és magyaráztam bele az akkori írásaimba. De közben mindig a magam tudásához kanyarodtam. És mit tudhatok én igazából mást, mint ami nekem adatott átélni?"

Az Eldorádó történetét Bereményi több változatban is megörökítette. Minden bizonnyal a mozgóképi verzió a leghatásosabb (és legszemélyesebb) művészi biográfia. A rendkívül mozgalmas cselekmény színtere a piac, a legendás Teleki tér, ahol - 1945 után vagyunk - Monori Sanyi bácsi az úr. Mindenkit és mindent képes alárendelni az akaratának. No és természetesen vagyonának, ugyanis ennek a roppant energikus embernek az a meggyőződése, hogy az anyagiak - s az időtálló érték: az arany - előtt valamennyi kapu kinyílik, az ügyek elintézhetők, a veszélyek elháríthatók. A család boldogulását ezzel a filozófiával igyekszik biztosítani. Zsebébe nyúl, ha konfliktusok támadnak, betegség üti fel a fejét a famíliában vagy veszélybe kerül az egzisztenciális jövő. Mindene az unokája, akit egy ideig a feleségével együtt nevel. 1956-ban - a drámai cselekménynek fontos mozzanata az októberi földindulás - aztán végleg bezárul a kör. A városban harcok folynak, nagyobb a tét, mint a tehetős gazda(g) egészsége. Már az óriási vagyon sem menti meg, segítség híján elfogy a levegő körülötte.

Zalán Vince találóan állapította meg a filmről szóló esszéjében: a mese a pénzről szól, de arra a világra vonatkozik, melyben a pénznek nincs hatalma. Az értékvesztés részben vagy egészben létvesztés is - olvasható ki a képsorokból, hangsúlyozta az esztéta. A korrajz is markáns, a felvonultatott típusok is. Több mint tíz év fokozatos degradációjának állomásait idézik a széles skálát felölelő jelenetek. Mindent megtudhatunk a taktikázásokról, a hazugságokról, a spekulációk társadalmi hátteréről és a Sanyi bácsi képviselte családi morálról. Színpompás a háttér is.

Eperjes Károly élete egyik legnagyobb alakítását nyújtja a mindenható "keresztapa" szerepében. A színészi együttesnek hasznos tagja Pogány Judit, Eszenyi Enikő, Andorai Péter. Kardos Sándor operatőr expresszív beállításokban mutatja meg a közeget - mozgékony kamerával, rafinált fény-árnyék effektusokkal, sajátos képszögekkel.

Az elismerő hazai és nemzetközi fogadtatás bebizonyította: Bereményi Géza igazi rendezővé érett. Többek között a rangos Félix-díjjal jutalmazták.

(VJ)