Május 30. Duna TV 20.00
1956-2006 Emlékév
NAPLÓ SZERELMEIMNEK

Juli története a filmfolyammá duzzasztott életrajz második részében folytatódik.

A Jánosékhoz költözött nagylány szövőgyári munkásnak áll, később pedig leérettségizik. Az ötvenes években vagyunk, a tömegek vérző zászlók alatt menetelnek és tapsolnak. Az ambiciózus hősnő művészi tervei első nekifutásra megfeneklenek. Nem veszik fel egyetemre, de Magda segítségével mégis kijut Moszkvába. Sikerül a közgazdász szakról átiratkoznia álmai főiskolájára. Jánost már előzőleg letartóztatják. A diplomafilmjének forgatására hazaérkező lány találkozik a kiszabadult férfival. Megismeri szülei tragikus sorsát, tudomást szerez arról, hogy édesapját rehabilitálják. Visszamegy a szovjet fővárosba, itt éri a magyar októberi forradalom híre.

Sokak emlékezetében úgy él a NAPLÓ második tétele, hogy ebben villant fel évtizedek után először Nagy Imre egykori miniszterelnök sziluettje. A filmszemlén dübörgő tapssal fogadták a híradó-betét képsorát, a nyugat-berlini fesztivál zsűrije pedig Ezüst Medve-díjjal honorálta a teljesítményt. Igaz, Mészáros Márta később maga említette (NAPLÓ MAGAMRÓL, Pelikán Könyvek, Bp. 1993. 138.l.): a film hosszabb a kelleténél, értsd: kissé részletező az előadásmód, amit némiképpen ment és magyaráz, hogy a korról szóló alapinformációknak is helyet kellett szorítani az elbeszélésben. További kritikai megjegyzések: helyenként túlságosan harsányak a színek, s kevésbé átütő erejű a történelmi rekonstrukció.

A film két látványos eseménye - Mészáros Márta meghatározása - : Sztálin halála és az 1956-os forradalom kirobbanása. Ugyanakkor "meghatározó a főszereplő szemlélődő magatartása, akinek egy csomó kompromisszumot kell kötnie ahhoz, hogy élni és dolgozni tudjon."

Élni és dolgozni: ez a két kulcsszó. A NAPLÓ SZERELMEIMNEK, melynek főszerepét az immár felnőtt Czinkóczi Zsuzsa alakítja - hiteles tükör a küzdelmekről és a gondokról, a harcokról és a megalkuvásokról, a változásokról és az újrakezdésekről, az életről és a munkáról.

A film alapkérdése: az identitáskeresés, egy nemzedék lelkiismeretének vizsgálata. Székely Gabriella megfigyelése pontos: "Mészáros Márta könyörtelen. A személyes album legkompromittálóbb fotóit is elénk tárja. Nem mentegeti sem hajdanvolt önmaga, sem szerelmeinek, barátainak eltorzult vonásait... Nem ítélkezik, és nem ad felmentést. És közben észrevétlenül egy ördögi történelmi korszak lenyomata rajzolódik a vászonra."

(VJ)